XLV. Mogersdorf Internationales Kulturhistorisches Symposion

Program weboldala: www.mogersdorf.eu

mogersdorf_160705_050_web1964-ben, a szentgotthárdi csata 300. évfordulója alkalmából a határ menti Mogersdorfban rendezett konferencia sikere után 1969-ben alakult meg a Mogersdorf Internationales Kulturhistorisches Symposion szervezete Burgenland, Szlovénia és Vas megye részvételével. A szervezethez 1972-ben Horvátország, 1978-ban Stájerország, 2003-ban Somogy megye, 2015-ben pedig Baranya megye csatlakozott, mely 2016-ban első alkalommal rendezhette meg a Mogersdorf Internationales Kulturhistorisches Symposiont. A konferencia rendezését a Baranya Megyei Önkormányzat, Szigetvár Város Önkormányzata és a Pécsi Tudományegyetem szakmai és pénzügyi támogatásával, a Baranya Megyei Önkormányzat felkérésére a Sopianae Kulturális Egyesület rendezte meg.

mogersdorf_160705_056_webA konferenciára Szigetváron került sor, 2016. július 5–8 között, a Vígadó épületében. A konferencia címe és szakmai tartalma a tudásról és a gazdasági innovációkról (Wissenschaft & wirtschaftliche Innovation – der pannonische Raum im europäischen Vergleich von 1700 bis 1914) szólt, alapvetően gazdaság- és társadalomtörténeti megközelítésben, a 18–19. századra vonatkoztatva. Már a cím is jelzi, hogy a mai kor számára is rendkívül fontos kérdéskör történeti vonatkozásainak megtárgyalására került sor, több ország aspektusából. A konferencia munkanyelve német volt, bár a két horvát szakember előadása angolul hangzott el. A négy napos rendezvény alatt a konferencia napi létszáma 80–100 fő között alakult (előadók, szervező bizottság, delegációk, protokoll-vendégek, szakmai látogatók stb.). A konferencián négy ország hat tartományának / megyéjének mogersdorf_160705_084_webszakemberei vettek részt (Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Magyarország). Szakma szempontjából az előadók, résztvevők levéltárosok, történészek, muzeológusok, egyetemi oktatók, könyvtárosok és egyéb, döntően a bölcsészet- és a közgazdaságtudomány határterületén kutató szakemberek voltak.

A konferencián az előzetes programnak megfelelően 13 szakmai előadás hangzott el. Baranya megye részéről a bevezető plenáris előadás Lengvári István, a Pécsi Tudományegyetem Levéltárának igazgatója előadásában az egyetemi képzés és a tudomány változásának kapcsolatát tekintette át a 19. századra vonatkozóan, egészen a pozsonyi Erzsébet egyetem Pécsre költözéséig (1921-23). A bevezető előadás mindig mogersdorf_160705_108_webmeghatározza a későbbieket, ez most is így volt, hiszen az előadó által felvetett kérdések (hogyan jönnek létre felsőoktatási intézmények a hosszú 19. században, milyen kapcsolat volt az egyetemi oktatók és az iparosodás kiváltotta folyamatok között, hogyan képeztek hallgatókat stb.) a későbbi vitákban és értelmezésekben visszaköszöntek.

Konferencián elhangzott előadások:

  • István Lengvári (Baranya)
    Universitätsbildung und Wissenschaft in Ungarn im langen 19. Jahrhundert
  • Ernst Breitegger (Burgenland)
    mogersdorf_160706_130_web
    Carolus Clusius. Sein Wirken im pannonischen Raum und seine herausragenden Leistungen in den Naturwissenschaften
  • Gábor Lukács – Éva Tóth (Baranya)
    Die Rolle der wissenschaftliche Innovationen in der Entwicklung der Grundherschaften in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts
  • Franz Mittermüller (Steiermark)
    Impulse Erzherzog Johanns für die montanistische Entwicklung der Steiermark
  • Réka Juhász (Vas)
    Die Möglichkeiten der Rekontstruktionen der Hörerschaft der Rechtsakademien in Ungarn zwischen 1777 und 1850
  • mogersdorf_160706_139_web Jerneja Ferlež (Slowenien)
    Der mentale und physische Rahmen – Aufbau des altMaribor
  • Martin Krenn (Burgenland)
    Zur Wechselwirkung von geowissenschaftlicher Forschung und Rohstoffgewinnung im burgenländischen Raum des 18. und 19. Jahrhunderts
  • László Szögi (Vas)
    Das nationale Minderheitenproblem in der Universitätsausbildung in Ungarn im 19. Jahrhundert
  • Goran Arčabić (Kroatien)
    mogersdorf_160707_113_web
    Die Wirtschaftsausstellung in Zagreb im Jahr 1891 als politische Grundlage und Katalysator für die Modernisierung
  • Tihana Luetić (Kroatien)
    Einige Aspekte der Entwicklung der Wissenschaften an der königlichen Universität Franz Josephs I in Zagreb an der Wende von 19. zum 20. Jahrhundert
  • Tamás Haffner (Baranya)
    Der Prozess der Industrialisierung und den wirtschaftlichen Innovationen in Fünfkirchen (Pécs) zwischen 1867-1914
  • Dóra Kuzma (Baranya)
    Zeitalter von Miklós Zrínyi
  • mogersdorf16_klein060Ivanka Počckar (Slowenien)
    Die Innovations- und Modernisierungsprozesse in der kleinsten Südsteirischen Stadt: Brezice (Rann) an der Wende vom 19. ins 20. Jahrhundert
  • Bernhard A. Reismann (Steiermark)
    Die Technische Hochschule in Graz und ihre Wirkung auf die steirische Wirtschaft und Infrastruktur bis 1914

A másik négy magyar előadó az átfogó téma egy-egy fontos szeletére hívta fel a figyelmet. Haffner Tamás előadása a pécsi innovátorokról, Hamerli Jánosról (a pécsi kesztyű atyja), Zsolnay Vilmosról, annak világszínvonalú innovációiról (eozin, pyrogránit, porcelánfajansz mogersdorf16_klein062stb.) szólt, s egyben arról, hogyan terjedt a pécsi szakmaiság más országokban, vagy földrészeken, avagy mit sikerült adaptálni a nyugati termelési gyakorlatból. Már itt előkerült az innováció és a piac kérdése: vagyis hogy nem elég önmagában egy-egy találmány, meg kell teremteni a piaci értékesítés lehetőségét, s aktív marketingmunkával kell a fejlesztésekre ráirányítani a figyelmet. Lukács Gábor, a Pannon Egyetem Georgikon Karának egyetemi docense és Tóth Éva adjunktus asszony előadásában a legfontosabb magyarországi gazdasági ágazat, a hazai mezőgazdaság, s azon belül is a nagybirtokok modernizációját vizsgálta, rámutatva annak gyors, a nyugati szaktudományos változásokra fogékony jellegére, s az ottani innovációk átvételére. Fontos kitétele volt az előadásnak annak rögzítése, hogy a korabeli hazai magas színvonalú gazdatisztképzés (Magyaróvár, Keszthely stb.) nagyban hozzájárult a hazai uradalmi gazdálkodás kapitalizálódásához, akárcsak a korabeli mogersdorf16_klein070színvonalas agrárirodalom elérhetősége (lásd pl. Köztelek). A másik két magyar előadás (Szögi László, Juhász Réka Ibolya) a hazai egyetemi hallgatók összetételéről, nemzetiségi hovatartozásukról, az intézmények terjedéséről, s az akkori gazdasági és politikai életbe való betagozódásról szólt. Kiemelendő, hogy a kezdeti, egyértelműen jogász- és pap/lelkészképzésre irányuló tendenciák az iparosodás idején már kiegészültek másfajta profillal is. Kapcsolódva a Szigetváron zajló Zrínyi emlékév programsorozathoz Kuzma Dóra Zrínyi Miklós koráról tartott előadást a szigetvári várban.

A külföldi előadók a 18-19. századi polgárosodás, a városiasodás, a gazdasági modernizáció és a megváltozott életmód számos elemét érintették. (Ilyen téma volt például a városok átépülése és a mogersdorf16_klein259polgári életmód, a piacosodás, a technikai színvonal, egyes feltalálók bemutatása stb.). Tanulságos volt a grazi egyetem oktatója, Franz Mittermüller által a stájer területek iparosodásáról tartott referátum. Az előadó olyan korszakot vizsgált, amikor a stájer tartomány meglehetősen gyenge kiindulóponttal bírt: az 1811. évi államcsőd, a francia háborúk és megszállás költségei, s nem utolsósorban az angol és a német ipar erős versenye sokáig akadályozta az energikus osztrák ipar létrejöttét. Ám az 1830-40-es években emelkedő hazai kereslet (főleg ipari nyersanyag- és félkésztermékek iránt), s az egyéni vállalkozások alapítása révén mégis megvalósulhatott az önellátó, s egyben fejlett technikára épülő stájer ipar létrehozása. A burgenlandi Martin Krenn révén kaphattunk betekintést a helyi, döntően akkor még Magyarországhoz tartozó területeken folyó nyersanyagkitermelés fontosságáról, amely nélkül a fejlett osztrák textilipar nem jöhetett volna létre. A termékértékesítés mogersdorf16_klein263szempontjából volt nagy súlya az előadások között a horvát Goran Arcabic mondandójának. Ő az első nagy, 1891-ben Zágrábban megrendezett gazdasági kiállítás tanulságait foglalta össze. Rámutatott, hogy ilyen kiállítások már addig is voltak (kertészeti, ipari, mezőgazdasági stb.), de ez volt az első olyan, amelyet már az állam által is támogatott, s ami jól megfontolt érdekeken alapult. Az ilyen termékbemutatók nagyban segítették a helyi horvát ipar fejlődését, erősödését. Nagy hatása volt a korabeli innovációknak, a tudomány eredményeinek felhasználásának a városok és falvak átépülésére is. Ivanka Pockar szlovén előadó arra mutatott rá, hogy egy stájerországi kisváros (Brezice) esetében a 19–20. század fordulóján a modernizációs folyamatok hogyan alakították a városképet, a piacot, a Fő téri épületeket, hogyan változtak meg a kisvárosi funkciók stb.

mogersdorf16_klein273Több külföldi előadás szólt az egyetemi képzésekről, az egyetemek és főiskolák funkcióiról. Tihana Luetic horvát előadó a zágrábi Franz Josef I. egyetemnek a 19–20. század fordulóján való kiterjeszkedéséről beszélt, Rámutatott arra, hogy az ottani egyetemi képzés az idők során egyre sokoldalúbbá vált, a fakultások számának növekedése, a hallgatók számának emelkedése paralel volt a horvát gazdaság erősödésével. Fontos megállapítása volt a szerzőnek, hogy a korabeli magasan kvalifikált értelmiség talált otthon munkahelyet (a hazai ipar folyamatosan erősödött, s számos osztrák, cseh, magyar vagy német nagyvállalat telepedett meg Zágrábban, lásd például a Franck-konszernt, amely a világ 40 országában termelt akkor pótkávét), szemben az alsóbb néposztályok nagy kivándorlási hajlandóságával. Ugyanebbe a gondolati sorba tartozik Bernhard Reismann stájer előadó mondandója, aki a grazi műszaki egyetem szerepét vizsgálta. A grazi Technische Hochschule (átalakulva és kibővülve) mogersdorf16_klein282ma is a térség egyik legfontosabb műszaki tanintézménye, amely a 19–20. század fordulóján élen járt Ausztria gazdasági fejlesztésében. Az előadás elsődlegesen a stájer gazdaságra gyakorolt hatásokat vizsgálta, a stájerországi infrastruktúra és az ipar, valamint a képzés kapcsolatát górcső alá véve. Főleg a városépítészet, a vasútépítés, a vízszabályozási tevékenységek területén volt sikeres az intézmény, amit jól mutat, hogy aktív szerepe volt az 1873. évi Bécsi Világkiállításon elért osztrák sikerekben. Nagyon sok olyan vállalkozó került ki a műszaki intézményből, akik társaságot alapítva hozzájárultak a ma is jól működő stájer infrastruktúra erősödéséhez, fejlesztéséhez.  Az intézmény fogékony volt a technikai és technológiai innovációkra is, az első világháború előtti időszakban egyre jelentősebbé vált az oktatási struktúrában a villamossági ipar számos ága.

mogersdorf16_klein295Valamennyi előadás komoly levéltári, statisztikai, szakirodalmi, néprajzi, muzeológiai kutatásokra épült, jelezve egyben a résztvevők szakmai horizontját, s az interdiszciplináris megközelítés igényét. Az egyes előadások után 15–20 perc vitaidő állt rendelkezésre. Régi jellemzője a Mogersdorf-konferenciáknak, hogy igen komoly szakmai viták zajlanak, ez így volt most is. Fontos jellemző az is, hogy a viták, beszélgetések estébe nyúló beszélgetéseket hoztak magukkal.

A program során a Mogersdorf-konferencia résztvevői 2016. július 6-án délután egy szakmai kirándulás során megtekintették a pécsi középkori egyetem régészeti és rekonstruált hagyatékát, majd a mellette lévő pécsi püspökségi épület egy részét. A látogatás során 30–30 perces előadásokat hallgathattak meg szakértőktől az 1367-ben megalapított középkori pécsi egyetem jelentőségéről, Közép-Európa egyik fontos mogersdorf16_klein297korabeli intézményéről, valamint a Püspökségnek a város fejlődésében, létezésében betöltött szerepéről. A szakmai kirándulás mondandójával, amely régi jellemzője a Mogersdorf-programnak, azt kívántuk hangsúlyozni, hogy a korabeli tudásnak az egyes országok életében igen jelentős szerepe lehetett, tudvalevőleg a 14. század egy felívelő korszaka volt Pécs város, és egyben az egész magyar gazdaságnak. Fontos volt arra rávilágítani, hogy a 650 éve alapított egyetem múltja a közép-európai kultúrkör fontos eleme. Úgy gondoljuk, hogy a konferencia során kellőképpen ki tudtuk emelni a pécsi egyetem történetét, jelentőségét, rá tudtunk mutatni arra, hogy hosszú időn át a milyen szerepet játszott a hazai tudomány működésében, és a helyi és térségbeli társadalom életében. Az autóbuszos kirándulás alkalmával a résztvevők megtekintették a Szigetvár mellett Turbékon a – többek közt – a PTE oktatói és kutatói (pl. Papp Norbert, PTE TTK) által folytatott, s a magyar állam által támogatott ásatást, mely Szulejmán türbéjének megtalálását célozza, s mely jelentős nemzetközi ismertséget szerzett a város számára. A július 7-én, 16 óra utáni városlátogatás alkalmával a résztvevők Szigetvár város kultúrtörténeti sajátosságaival, mogersdorf16_klein391emlékeivel ismerkedhettek meg. Ekkor elsődlegesen a vár története, Zrínyi Miklós személye, az 1566. évi ostrom stb. került előtérbe. Ennek is nagy sikere volt, hiszen közismert, hogy a Zrínyi család horvát területekről származik, Csáktornyán komoly muzeális rendszer épült már ki a famíliáról, s az osztrák szakemberek is a Zrínyi-családtagok 16–17. századi tevékenységét már sokszor elemezték. (Tudvalevőleg az egész Mogersdorf-konferencia sorozat 1969-ben az 1664. évi szentgotthárdi csata kérdéskörével indult, amely csata valójában Nagyfalu (= Mogersdorf) területén történt.)

Nem lenne teljes a konferencia munkája, ha nem tennénk közkinccsé az ottani eredményeket. A konferencián elhangzott előadások szakmai mogersdorf16_klein401tanulmánnyá érlelésére a szerzőknek 2016. október 31-ig van lehetősége. Ezt követően az anyagot begyűjtjük, lektoráltatjuk, majd szerkesztjük. A kötet 2017 első felében meg fog jelenni.  Szerkesztője Dr. Kaposi Zoltán és Haffner Tamás lesz, az operatív szervezést ez ügyben is a Sopianae Kulturális Egyesület fogja végezni.

A Mogersdorf-konferenciák fontos sajátossága, hogy a 13 tagú Organisationskometee a program befejezése után bizottsági ülésen mindjárt értékeli is a történeteket. Rüdiger Malli és Gerhard Pferschy, a Bizottság tiszteletbeli elnökei, jól szervezettnek és szakmailag rendkívül magas szintűnek értékelték a négynapos szimpóziumot.